Berill

 A berill a természetben előfordulhat átlátszatlan, zavaros, jelentéktelen színű fajtákban (közönséges berill), illetve átlátszó, tiszta, szép színű kristályokban (nemes berill). A nemes berill drágakő legismertebb színváltozatai a zöld smaragd és az égkéktől a tengerkékig terjedő színekben pompázó akvamarin.

A nemes berill a zöld és kék színen kívül még egyéb színekben is előfordul. Leggyakoribb szennyező elemei: kálium, nátrium,lítium, cézikum, vas, króm. Az egyes színváltozatokat a drágakő-kereskedelemben más-más néven forgalmazzák:

sárga = aranyberill

világos zöldessárga = Heliodor

rózsaszínű = Morganit

színtelen = Goshenit

sárgászöld = Akvamarinkrizolit

vörös = Bixbit

Heliodor

A Heliodor és az aranyberill is zöldes-sárga, sárgafajta berill. Legismertebb, híres berill drágakő fajták a smaragd és az akvamarin, de más fajtáját, mint például a Heliodort és arany berillt is használják drágakőként. Szigorú értelemben a Heliodor és az aranyberillt színük különbözteti meg, a Heliodor egy zöldes-sárga árnyalat, az aranyberill egy tisztább sárga vagy sárga-narancssárga. Ásványi anyag és a drágakő kereskedelemben, erre a megkülönböztetésre általában nem kerül sor, és az elnevezések felcserélhetők, az aranyberill kifejezés gyakrabban használatos a drágakő piacon.

 Aranyberill színe a citrom-sárga és arany-sárga között mozog. Színét valószínűleg a vastól és a mangántól kapta. Fontos lelőhelyei: Ceylon, Délnyugat-Afrika.

aranyberill

Heliodor: sárgás-zöld, világoszöld. Nevét a görög Héliosz (nap) és dorosz (=ajándék), „a nap ajándéka” szavak alapján kapta. Egyes feltételezések szerint 1910-ben fedezték fel Délnyugat-Afrikában, ekkor kapta elnevezését is. Bár már korábban is találtak hasonló színű berilleket Madagaszkár szigetén és Brazíliában. A Heliodor zárványai ugyanolyanok, mint az akvamariné.
A 20. század elején, mikor jelentős lelőhelyeket fedeztek fel ebből a fajta berillből, lehetővé vált, hogy drágakőként jobban elérhető legyen. Néhány Heliodor és aranyberill kristály egészen nagy és hibátlan is lehet.

Morganit

  Morganit: rózsaszínűtől az ibolyaszínig. Nevét Morgan amerikai bankárról és ásványgyűjtőről kapta. Színét a mangánnak köszönheti a gyengébb színű kövek hőkezeléssel javíthatók (ezek zárványmentesek). Fontosabb lelőhelyei: Brazília (Minas Gerais), Madagaszkár, Mozambik, Zimbabwe (Rhodézia), Délnyugat-Afrika, USA (Kalifornia) a Morganit a legtöbb esetben zárványmentes

Goshenit a színtelen berill. Nevét, az amerikai Massachusetts államban levő Goshen lelőhelye után kapta. A Goshenit zárványai ugyanolyanok, mint az akvamariné.

Bixit

Akvamarinkrizolit

Goshenit

Smaragd

 A smaragd – zöld Berill – a leghíresebb és legértékesebb zöld drágakő. Szép zöld színe, tartóssága és ritkasága miatt , ez az egyik legdrágább drágakő. Mély zöld a leginkább kívánatos smaragd szín. Általában, minél halványabb egy smaragd színe, annál kisebb az értéke. Nagyon halvány színű smaragdot inkább a "zöld Berill" -nek hívják. Néha hőkezelik, aminek hatására kék színű lesz, és akvamarinná változik.

Anya Gyermekével Medál,
Választható Drágyakővel

Amerika felfedezése előtt a smaragd a legnagyobb ritkaságok közé tartozott, mert a leggazdagabb smaragdbányák Kolumbiában vannak. Az ókor smaragdjai valószínűleg a ma már csak történelmi nevezetességű egyiptomi bányákból valók, amelyekben az egyiptomi hieroglif feljegyzések szerint már i. e. 1650-ben dolgoztak, és ahonnan Kleopátra királynő drágakövei is származtak. E régi bányák felkutatására 1816-ban az egyiptomi alkirály expedíciót küldött ki, amelynek sikerült is a bányákat megtalálni. Ezek részben Dzsebel-Zabara vidékén,Kosseir-entől délre, Asszuántól keletre, részben pedig e területtől délre, Dzsebel-Sikait környékén voltak. Az anyakőzet csillámpala és szteatitpala. Az expedíció felfedező munkája után e bányákban újra megkezdték a munkát, de csakhamar abbahagyták, mert a talált smaragdok minősége általában nagyon gyenge volt, úgyhogy a bányászat fenntartása nem lett volna hasznot hajtó.1927-ben Afrikában,Transvaal északi részében a Leydsorp kerületben biotit- és amfibolpalában smaragd-előfordulást fedeztek fel.

Smaragd közismert hibáiról.. Hibátlan kövek nagyon ritkák, és a nagyon értékesek. Néhányan valójában inkább a picit hibás smaragdot részesítik előnyben a hibátlannal szemben, mert ez bizonyítja a smaragd eredetiségét. Bár a kolumbiai smaragd hagyományosan a legmagasabb minőségű, legszebb zöld színű smaragd, egy új forrásból az afrikai Zambiából kevésbé hibás, mély zöld színű smaragdokat bányásznak.

Sterling Ezüst és 12K Arany Gyűrű
 Választható Drágakővel

A legszebb smaragdokat Kolumbia szolgáltatja, ahol a Cordillera Orientalban, Bogota vidékén, egy sötét színű palában ereket alkotó mészkőben található. A smaragd-bányákat már a régi bennszülöttek is ismerték; a smaragdot fejtették, ékkőnek használták és templomaikat díszítették vele. A smaragdtartalmú kőzetet külfejtéssel, lépcsősen fejtik és így keresik a mészkőereket, amelyek teljesen szabálytalanul vannak a kőzetben. A kifejtett mészkődarabokat azután összetörik s ebből a törmelékből keresik ki a smaragdokat. A meddő kőzetdarabokat és az elhasznált törmeléket a bánya fenekére hányják s onnan vízárammal távolítják el. A smaragdok színe igen gyakran a legszebb zöld, de a világosabb színű kövek gyakoribbak. A foltos és zónás színezés is sokszor előfordul. A kövek átlátszósága igen változó. Tökéletes átlátszóság és szép szín együtt elég ritka; a szép színű kövek értékét igen sokszor csökkenti a gyenge átlátszóság.

Trapiche Emerald

 

 Egy ritka és szokatlan formája a smaragdnak, "Trapiche Emerald"-ként imert; melynek jellegzetessége a csillag alakú sugarak , melyek a kő közepéről indulnak, hatszögletű mintában. Úgy tűnik, mintha fényvisszaverődés lenne, melyeket párhuzamos zárványok okoznak, de ez nem így van, ezt egy csillag alakú mintázatban képződő fekete szén-dioxid-szennyeződés okozza. Ilyen Trapiche smaragd csak Kolumbia Boyaca Emerald bányászati kerületben található, és lencsére (kaboson) van vágva.

Annak ellenére, hogy a smaragd jó keménységű, mégis egy törékeny kő. Kemény ütés vagy szélsőséges hőmérséklet-változás hatására belső repedések alakulhatnak ki. A belső hibák elfedésére olajjal kezelt smaragdot tilos ultrahangos ékszer tisztítóban tisztítani, nem szabad szappanos vízzel mosni. Ez ugyanis eltávolítja olajozás kezelést, és előjönnek a rejtett belső repedések.

A régi smaragdok egy része Peruból származik, de a régi bányák helye ma jószerivel ismeretlen.

Újabban Zambia jelentős termelő. Ősi smaragd források Egyiptomban és Ausztriában voltak. Fontos smaragd készletek vannak Brazíliában, Kínában, Afganisztánban, Oroszországban, Mozambikban, Dél-afrikában és az Amerikai Egyesült Államokban (Észak-Karolina).

Korall

Délnyugati stílusú gyűrű korallal és türkizzel

 Ellentétben a legtöbb más drágakővel, amelyek ásványi eredetűek, a korall élő szervezetek által alkotott szerves drágakő. Trópusi és szubtrópusi óceáni vizekben élő korall polipok elágazó, agancs-szerű struktúrákat hoznak létre. Amikor a korall polipok elpusztulnak, a megkeményedett csontvázuk megmarad, és ez az az anyag, amit drágakőként használnak. A Legtöbb korall fehér,  de a természet létrehozhat más színű korallt is, beleértve a népszerű narancs és piros változatot. Ez a piros korall, vagy más néven „értékes korall a leggyakrabban használt korall drágakő forma.  Valójában a korall színnek ismert szín a  tipikusan rózsaszínes-narancs színű koralltól , származik.

Korall egy ősi drágakő, és évezredek óta használják. Eltekintve a szép, egyszínű koralloktól, tartalmazhatnak szín-sávokat, fehér, rózsaszín, narancs, piros hullámokat, melyek közül a piros az uralkodó. A korall eredetileg matt; az üveges csillogás kihozására polírozni kell. Korallpoliptól függően a korall drágakövek lehetnek tömörek vagy porózusak, Szép színei ellenére aa korall nagyon puha és törékeny, ezért nem tartós drágakő. Hajlamos karcolódásra és forgácsolódásra. A világszerte érvényes környezetvédelmi törvények miatt a korall drágakő kereskedelmi forgalom számára való termelése csökken.

Délnyugati Stílusú Ezüst Karkötő Korállal

A korallt lencse (kaboson) és gyöngy formájában használják. Sokszor olyan kis faragványokat készítenek belőlük, mint virágok brossokhoz és tűkhöz. Kis korall ágakat néha sodort, tüskés, lelógó nyaklánccá fűzik. . Korall csak trópusi, szubtrópusi, tengeri környezetben található. Koralltermelő régiók közé tartozik, a Vörös-tenger, a Midway-szigetek, a Kanári-szigetek, Tajvan és Malajzia partjai, Ausztrália tengerpartja, Olaszország, (Szardínia), és a Hawaii.

Gyémánt

A gyémánt a terméselemek osztályán belüli széncsoporthoz tartozó ásvány és egyben a legjelentősebb drágakő. Ezt fizikai és kémiai tulajdonságainak köszönheti, hiszen a legkeményebb természetben előforduló ásvány (a nagyon ritka wurtzit-bórnitridet és a lonsdaleitet leszámítva), átlátszósága és fénye tökéletes, fénytörése és színszórása a legmagasabb fokú. Ugyanakkor rajta kívül nincs más drágakő, amely csak egyetlen elemből állna: a gyémánt szénatomokból áll.

BHG ezüst medál zafír és gyémánt drágakővel

A gyémánt színe változatos. A teljesen színtelen, víztiszta ásványtól kezdve előfordul sárga, zöld, barna, piros, rózsaszínű, szürke, kék és fekete gyémánt is. A szín nagy hatással van az értékre is. A legtisztábbak az indiai gyémántok, a legszínesebbek pedig a dél-afrikaiak. A színtelen kövek között a teljes víztisztaság szerint megkülönböztetnek első, második és harmadik vizű köveket. Némely teljesen színtelen és átlátszó kő kékesbe hajló fényű, ezek értéke a legmagasabb. Leginkább az indiai gyémántokra jellemző, de Brazíliában is találtak hasonló ásványokat.

A röntgensugarakat teljesen átbocsátja, úgyhogy a röntgensugárral való átvilágítás segítségével igen könnyen megkülönböztethető a topáztól vagy a kvarctól, amelyek félig, vagy az üvegutánzatoktól, amelyek egyáltalában nem bocsátják át e sugarakat.

A természetes gyémánt képződése nagyon speciális feltételeket igényel. A gyémánt nagy nyomáson (4500-6000 MPa) képződik magas széntartalmú anyagokból átlagosan 900-1300 °C közötti hőmérséklet-tartományban. Ezen feltételek a földkéreg kontinentális lemezei alatti litoszférikus köpenyrészben adottak illetve meteorit-becsapódások helyén.

A nemesfémekkel ellentétben (arany, ezüst, platina) a gyémántot nem értékesítik tőzsdei árucikként. A drágakőpiac nagy részét a gyémánteladások képezik, a gyémántok viszonteladása ezzel szemben elenyésző forgalmat bonyolít. A gyémántpiac egyik érdekessége, hogy földrajzi szempontból rendkívül koncentrált: 2003-ban a drágakőként hasznosítható gyémántok 93%-át az indiai Surat városában csiszolták. További csiszolóműhelyek üzemelnek Antwerpenben, Londonban, New Yorkban, Tel-Avivban és Amszterdamban. A világ gyémántkereskedelmét a johannesburgi és londoni székhelyű De Beers vállalat felügyeli.

A gyémántkereskedelem központja  Antwerpen, ahol a világ gyémánttermelésének 80%-a, a csiszolt gyémántok 50%-a cserél gazdát. Ennek tükrében a belga város a világ gyémánt fővárosa. New Yorkban értékesítik azonban a világ drágakőgyémántjainak majdnem 80%-át. A piacot egyértelműen az 1888-ban alapított De Beers vállalat uralja, amely nemcsak a kereskedelemben, hanem a kitermelésben is élenjáró. A vállalat sikeres marketingkampányt is folytatott, hiszen a 20. század közepén sikerült felélesztenie az észak-amerikai gyémántpiacot.

14K Fehér Arany Gyűrű Barna Topáz és Gyémánt Drágakövekkel

A gyémánt értéke nagymértékben függ a kő minőségétől, nagyságától, színétől, tisztaságától. E tulajdonságokhoz járul még a csiszolás minősége. Az említett tulajdonságokon kívül a gyémánt árát egyéb tényezők is befolyásolják, különösen az ajánlat és kereslet kérdése. Ma a kereslet és kínálat mesterséges egyensúlyban való tartásával nagy áringadozások csak ritkán fordulnak elő.

A kisebb köveknél az ártöbbletet a magasabb csiszolási költségek okozzák. Egy egy karátos kő csiszolásához sokkal kevesebb munka és gyémántpor szükséges, mint 100 olyan kisebb kő megcsiszolásához, amely összesen tesz ki egy karátot. A nyers kövek ára körülbelül nyolcada-tizede a csiszoltakénak.

A drágakőként felhasznált gyémánt értékét a 4C alapján határozzák meg:

• Colour (szín)
• Clarity (tisztaság)
• Carat (tömege karátban)
• Cut (csiszolás)

Citrin

Citrin egy sárga-narancssárga kvarcfajta. A természetes citrin nem gyakori; a drágakőpiacon megtalálható legtöbb citrin hőkezeléssel előállított ametiszt és füstkvarc. Viszonylag alacsony hőmérséklet világossárgáról aranysárgára változatja a kő színét, és a magasabb hőmérséklet hatására sötét sárga, vöröses barna színűvé válik.

Sterling ezüst fülbevaló citrinnel

A legtöbb hőkezelt citrin egy mély narancs vagy enyhén vöröses árnyalatot vesz fel. Általánosságban, a mélyebb színű kövek a legértékesebbek, beleértve a vöröses árnyalatokat is. Világossárga citrin is előfordulhat természetesen, de ritka; az intenzív sárga formája általában besugárzott és a "Lemon Quartz" kereskedelmi nevet viseli..

Citrin egy nagyon megfizethető drágakő, és minden színtartománya elérhető áron vásárolható. Leggyakrabban narancs-sárga Topázzal téveszthető össze, ami nagyon hasonló, mind színben, mind állagában. Topáz az értékesebb drágakő, és a kereskedők gyakran citrint adnak el topázként. A citrinnek több hamis kereskedelmi neve is van, pl. „Madeira Topáz", az "Arany Topáz" és a "Bahia Topáz". Azonban néhány finom és ritka citrin drágakő kövek olyan tiszta, sárga színe van, ritkán ismétlődik meg arany topázban.

Citrin nagy kristályokban fordulhat elő és mindenféle méretű hibátlan drágaköveket vágnak. A lila ametiszt és arany citrin természetes keverékét "Ametrine"- nek nevezik.

Ezüst gyűrű citrinnel

A citrint mindenféle, különböző típusú drágakövekre vágják, különösen az ovális és téglalap alakú darabokra. Nagyon népszerű medál kő, mivel nem ritkák a sok karátos hibátlan kövek. A központi kőként gyűrűkbe, de fülbevalókba, karkötőkbe, és nyakláncokba is használják. Gyengébb minőségű citrint fehér kvarccal összekeverve, nyakláncokban és karkötőkben gyöngyként használják. Brazília a legnagyobb citrin termelő. Egyéb forrásai Argentína, Madagaszkár, Zaire, Namíbia, Spanyolország és Oroszország.

Carnelian (Karneol)

Carnelian a kalcedon, narancssárga, sárga vagy vörös fajtája. Bár gyakran egyszínű, lehet sávos is, ebben az esetben minősíthető achátnak és a carneliannak is. Carnelian egy ősi kő, az ókorban drágakőkként használtnak. Bár a mai napig drágakőként használják, jelentősége és értéke csökkent az ókorihoz képest.

A Carnelian, mivel kalcedon drágakő, besorolása néha lehet más kalcedon drágakövekkel határos. A szárd - barnás, barnás-vörös átlátszó formájú kalcedon - néha lehet olyan színű, hogy bármelyik kategóriába tartozhat. A szárd használható a Carnelian szinonimájaként, bár az az elfogadott, hogy a vörösebb spektrum Carnelian és a barnább spektrum szárd. Gyakorlati használata révén a szárdnak történelmi jelentősége nagyobb, ma már drágakőként nem használják.

A Carnelian abban különbözik a jáspistól, hogy a jáspis, mindig opálos, míg a Carnelian áttetsző. A Carnelian lehet szinte átláthatatlan, de bizonyos szögből nézve még mindig átengedi a fényt. A jáspis általában tarka mintákat és foltokat is mutat, amelyek hiányoznak a carneliánból. Bár a Carnelian gyakran egyszínű, egyetlen kő is tartalmazhat világosabb és sötétebb zónákat vagy zavaros területeket.

Carnelian Medál

Carnelian egy kisebb ékszerdrágakő. Lencse (kaboson) formára vágva, csiszolva nyakláncokban és karkötőkben gyöngyként használják. Medálként viselt kámeába is faragják.

Carneliant néha díszítő kőként használják és állati faragásokba vagy dísztárgyakba faragják.

Carnelian lelőhelyei közé tartozik, India, Brazília, Uruguay és az Egyesült Államok (New Jersey és Oregon).

Akvamarin

Akvamarin - latin jelentése - „a tengeri vize" a berill kék, kékeszöld fajtája. A berillek más drágakőfajtákat is magukba foglalnak, beleértve a smaragdot és néhány kevésbé ismert fajtát, mint a Morganit és Heliodor. Az akvamarin színe lehet halványkék, kék, kékeszöld, leggyakoribbak a világos színűek. A világoszöld berill hőkezeléssel (400 C°) akvamarinná alakítható.

Az akvamarin egy viszonylag gyakori drágakő, és a világosabb színek megfizethetők. Mélyebb színűeknek magasabb az ára.

A világoskék, kékeszöld akvamarin hosszan tartó fény hatására, elvesztheti színét, ezért fontos, hogy megbízható kereskedőtől vásároljunk. Az akvamarin kemény, tartós drágakő, de kemény ütés hatására belső repedések képződhetnek benne.

Ezüst Övcsat Akvamarin kővel

Az akvamarint könnyen össze lehet téveszteni a kék topázzal. Ennek a két drágakőnek színe megegyezhet és fizikai tulajdonságuk is nagyon hasonló. A topáz általában olcsóbb és néhány csaló kereskedő akvamarinként adhatja el a kék topázt.

A smaragddal ellentétben az akvamarin sokszor hibátlan. Figyelembe véve ennek a drágakőnek az elérhetőségét, mesterséges akvamarin előállítása nagyon költséges, ezért általában nem is gyártanak a drágakő piacra.

Az akvamarint sokféle módon csiszolják. Kedvelt drágakő gyűrűkben, fülbevalókban, nyakláncokban és egyéb ékszerekben. Néha hibátlan, tökéletes, hat-oldalú kristályokat medálként viselik. Macskaszem vagy csillaghatású áttetsző akvamarin nem gyakori, de létezik, ezeket lencse (kaboson) formára vágják és csiszolják. A gyengébb minőségű és kevésbé áttetsző akvamarinokat gyöngyként vagy durván csiszolt kőként karkötőkbe, nyakláncokba használják.

Ezüst Gyűrű Akvamarin kővel

Lelőhelyek: legnagyobb mennyiségben Brazília, fontosabbak: Pakisztán, Mianmar (Burma), Oroszország, Kína, Namíbia, Mozambik, Zambia, Kenya, USA.

Ametiszt

Ametiszt egyike a legnépszerűbb drágaköveknek, az ókortól értékes tartották. Neve a görög "amethystos", származik, ami azt jelenti, "nem részeg", mivel az ókorban úgy gondolták az ametiszt, védelmet nyújt részegség Ellen. Valaha az ametiszt olyan nagy tekintélynek örvendő értékes drágakövek között az, mint a rubin és smaragd között tartották számon, de az 1800-as években felfedezett hatalmas ametiszt leletek az ametisztet viszonylag olcsó és könnyen beszerezhető drágakővé tette. Ametiszt színe a világostól a sötétliláig terjed és az átlátszó mély bíbor színűeket értékelik a legmagasabbra.

Ezüst nyaklánc ametiszt medállal

 Ametiszt a lila változatú kvarc ásvány és annak is a leghíresebb és legértékesebb drágakő fajtája. A kvarc egyéb drágaköveket is tartalmaz, mint citrin, rózsakvarc és füstkvarc. Az ametiszt színét leggyakrabban vasszennyeződések okozzák, de a színe lehet természetes sugárzás eredménye is. Az ametisztet néha hő kezelik, hogy a színe elmélyüljön, vagy átalakítsák citrinné. Az ametiszt néhány fajtája világoszöld színűvé válik a hőkezelés során, ezeket a köveket Prasiolit-nek vagy a drágakő kereskedelemben jobban ismert „zöld ametiszt”- nek nevezik

Az ametiszt sok, különböző bányászati forrásokból származik, amelyek közül néhány jellegzetes szín-stílussal rendelkezik. Például az uruguayi és az arizonai ametiszt mély lilás-kék színű. Az Oroszországból származó, köznyelvben "Szibériai Ametiszt"-kén ismert ametiszt mélyvöröses és a kékes színárnyalatok bír. Ezek a leletek már kimerültek ezért nagyon magas az áruk. Egyes kereskedők a nagyobb eladási érték érdekében „Szibériai Ametiszt”- kén értékesítenek más helyről származó mély színezésű ametisztet. Afrikai ametiszt általában mélyebb színű, mint a Dél-amerikai ametiszt, és az "Afrikai Ametiszt" elnevezést a drágakő kereskedelemben helytelenül használják egy mélyebb színű kő leírására, még akkor is, ha az nem Afrikából származik

Az ametiszt szín eloszlása néha egyenetlen, és ezt gyakran figyelembe veszik egy kő vágásakor. Óvatosan kell bánni az ametiszttel, mert mint ismeretes ív alakú törések keletkeznek rajta, ha túl kemény ütik meg. Néhány helyről származó ametiszt színe hosszan tartó fény hatására kissé megfakulhat.

Hatalmas, hibátlan Ametiszt kristályok is előfordulnak, és mindenféle méretben csiszoltak már drágakövet. Az ametiszt általában tiszta és hibáktól vagy a zárványoktól mentes. Tekintettel arra, hogy bőségesen van tiszta ametiszt, kerülni kell a láthatóan hibás, vagy zárványos ametisztet.

 

Ezüst szerencsepatkó gyűrű ametiszt drágakővel

Ametisztet többféle módon csiszolják, és mindenfajta ékszer - gyűrűk, nyakláncok, fülbevalók, karkötők és medálok – díszítésére használják. Sok nagy, több száz karát súlyú drágaköveket, vágták már ametisztből. Nagy darabokból alkalmanként dísztárgyakat is faragnak. Gyengébb minőségű ametiszt egy fontos gyöngy-drágakő és lencse (kaboson) formára is lehet vágni.

Brazília a legnagyobb ametiszttermelő. Egyéb fontos lelőhelyek találhatók (Artigas) Uruguay, Argentína, Bolívia, Mexikó, Namíbia, Zambia, Dél-afrikai Köztársaság, Madagaszkár, Kanada (Ontario) és az Egyesült Államok (Arizona, Észak-Karolinában, Georgiában és Maine) területén. Speciális lelőhelye a hőkezelés hatására zöldessé váló ametiszt fajtának, a prazolitnak a Montezuma bánya,(Minas Gerais, Brazília).

Borostyán

A borostyán egy szerves drágakő, mely ősi fenyők megkeményedett gyantájából alakult ki . A borostyán kötési folyamata polimerizációként ismert, amelynek során a gyanta, évszázadokon keresztül szilárdul meg és válik keménnyé és erőssé. A borostyán nagy viszkozitású, ragadós gyantából alakul ki, és ezért gyakran tartalmaz olyan szennyeződés mely megragadt a borostyánban a kötés folyamat során. Ezek a szennyeződések általában rovarok vagy növények, a legjobban ismertek a szúnyogok. Nagyra becsülik az olyan borostyánokat, melyekben megkövült szervezetek maradtak meg. A borostyán egy ősi drágakő, régóta sokra becsülik. A borostyán leggyakoribb színe sárga-narancs melyet borostyán színnek is neveznek. A szín nagyon jellegzetes, és a drágakőről nevezték el. A borostyán lehet mélyebb narancs-piros színű vagy világosabb színű is.

kék borostyán

 A “kék Borostyán” néven ismert kék árnyalatú borostyánt a Dominikai Köztársaságban találtak. .Ez a ritka borostyán különleges kék árnyalattal bír, melyet fluoreszkálás okoz, és közvetlen, erős fényen keresztül megfigyelhető lesz egy jellegzetesebb sárga-narancssárga szín. A Borostyánnak nagyon alacsony fajsúlya, és egyike a legkönnyebb drágaköveknek. Bár nem lebeg a vízen, a nagyobb sűrűségű sós vízben lebeghet. Balti tengeri borostyán néha a homokos tengerparton is található, különösen vihar után a tengerfenékről partra mosott homokban. A borostyán lehet teljesen átlátszó, bár legtöbb formája felhős és áttetsző. A felhősödést általában a beszorult, nagyon apró és sűrű légbuborékok okozzák, de felhős lehet a borostyán teljes egészében. A tisztább átláthatóságú borostyán értékesebb, mint a felhős példányok. Általában Dominikai borostyánok általában átláthatóbbak, mint más borostyánok, és gyakran tartalmaznak rovar zárványokat. A dominikai borostyán erősen fluoreszkáló, mind hosszú –és rövidhullámban. A borostyán nagyon puha, és nem nagyon tartós drágakő. Eltekintve attól a tulajdonságától. hogy könnyen megkarcolódik, a vegyi anyagok is károsítják, ezért távol kell tartani az alkoholtól, parfümtől, benzintől, savtól és bármely oldószertől. Tűznek kitéve a borostyán eléghet, és túl nagy hő vagy nyomás alatt megrepedhet. A borostyánt ékszeriparban kaboson lencsék és gyöngyökként használják, főleg karkötőben, nyakláncban és fülbevalóban. A borostyánt gyakran ovális és könnycsepp formájúra is vágják. Ritkán csiszolják drágakőmetszésűre. Néha nagyobb borostyán darabokból díszes faragványokat készítenek.

Alekszandrit

Alekszandrit a nagy tekintélynek örvendő Krizoberill színváltó fajtája. Az Alekszandrit színe a különböző fényviszonyok között megváltozik. Napfényben, zöldeskéktől sötét sárga-zöld színű. Lámpa, vagy gyertyafénynél rózsaszíntől pirosig változik a színe. . Alekszandrit egy nagyon ritka és nagyon értékes drágakő, és egészen a közelmúltig rendkívül nehéz volt beszerezni a ritkasága miatt. Azonban az új brazíliai és tanzániai források elérhetővé és divatosabbá tették ezt drágakövet a drágakő kereskedelemben.

Az Alekszandritot először Oroszországban a korai 1800-as években fedezték fel. Nevét Alexander Nicholavich, a későbbi II Alexander cár tiszteletére kapta. A legenda szerint hogy a drágakövet a jövőbeli cár születésnapján fedezték fel és nevezték el a tiszteletére, bár ennek tényszerűsége vitatott.

Az Alekszandrit egyedi színjátszó tulajdonságát a benne lévő króm kisebb szennyeződése okozza. Az Alekszandrit leginkább kívánatos színei azok, melyek olyan világosan látható tiszta színárnyalat-változást mutatnak, mint egy tiszta zöld/kék nappal, tiszta vörös izzó fényben


Színjátszó tulajdonsága mellett az Alekszandrit egy pleochroic drágakő, a különböző szín intenzitást mutat, különböző szögekből tekintve. . Ezt a tényezőt figyelembe kell venni az Alekszandrit drágakövek vágásánál. Létezik “macskaszem” hatású Alekszandrit, de nagyon ritka, így Alekszandrit “macskaszem “ritkán áll rendelkezésre.


Alekszandrit ritka és gyönyörű drágakő kiemelkedő színváltó tulajdonságokkal, leggyakrabban a kerek és párna alakúra csiszolt darabok hozzák ki legjobban a színét. Ékszerként gyűrű és fülbevaló központi drágakövének az Alekszandritot használják. Alekszandritok nagy méretben nagyon ritkák és értékesek; a legtöbb rendelkezésre álló Alekszandrit 2 karátos vagy annál kevesebb.

Achát

Achát egyfajta csíkos, finom szemcséjű mikrokristályos kvarc. A szép színes minták és a csíkozás teszi egyedivé ezt az áttetsző drágakövet. Az achátoknak számos megkülönböztető stílusa és a mintája lehet, de minden egyes Achát egyedi sajátosságokkal rendelkezik, és nincs két azonos achát.

Egy általánosan elfogadott követelmény az achát meghatározásában az, hogy csíkozottnak kell lennie. Ezt a képesség különbözteti meg a kalcedon egyéb formáitól, amelyek nem csíkozottak. Kivételek közé tartozik a dendritikus achát és moha achát, amelyek nem valódi achátok, hiszen nincs meg bennük a csíkozás, de hagyományosan mégis achátoknak nevezik, hiszen több színűek. A fehér és fekete csíkozású ónix technikailag egyfajta achát, és sardonyx, ami egy vöröses-fehér csíkozású kalcedon, technikailag szintén egyfajta achát. A karneol (carnelian) egyes formái is mutathatnak csíkozást, ezért, karneolnak és achántak is minősíthetők.


Achát termelés történelme szorosan kapcsolódik Idar-Oberstein nevű német városhoz, ami fontos drágakő központ fejlődött. Achát és jáspis történelmileg az Idar-Oberstein régióban voltak található és helyi mesterek vágták és csiszolták. Amikor az 1800-as években Rio Grande do Sul, Brazília területén hatalmas achát lelőhelyet fedeztek fel, ezt az új anyagot szállították Idar-Obersteinbe a vágásra és polírozásra. Az, Idar-Oberstein-i achát vágók kiválóan alkalmasak voltak erre a feladatra, hiszen képzettek voltak ebben a szakmában. Idar-Oberstain ma is egy fontos vágási és polírozási központ..

Felhasználása

Ékszerként az achát általában egy olcsó drágakő. Lencse (kaboson) formára vágva és csiszolva nyakláncokban és karkötőkben gyöngyökként használják. Kámea faragásban, medálként viselhető. Achát lehet gyönyörű díszkő, faragott váza, járólap, állati faragványok díszes könyv él, kis szobrok, figurák. Díszek, mint a kések nyele, dísztűk, tubákos szelencék és hasonlók is készülnek achátból.

Gránát

Gránát nem egyetlen ásvány, hanem több, szorosan kapcsolódó ásványi anyagok csoportját jelenti. Gránát többféle színben és változatban létezik. Azonban gránát legismertebb színe a sötétvörös. "Gránát" kifejezés esetén általában a sötét piros formát értjük, más színű gránát esetében általában kifejezőbb leírásokat adnak

A gránát nagyon népszerű, a legjobban ismert sötétvörös drágakő. A vörös gránát drágakövek megfizethetőek és sokoldalúan felhasználhatók minden típusú ékszerhez, beleértve a nyakláncokat, gyűrűket, karkötőket és fülbevalókat. Népszerűek a kaboson (lencse formájú) vörös gránátok, melyeket gyűrűkbe és karkötőkbe használnak. Fontos ékszer drágakővé vált a Rodolit és ritka, zöld színű Tsavorit és Damentoid, melyek különleges és költséges drágakövek. Újabban érdeklődés van a színváltó gránát iránt, melyet főleg gyűrűkben használnak. A gránát egyéb formái, mint pl. a narancssárga Spessartit, a sárga Grossular vagy a fekete Melanit is használatosak drágakőként.

Andradite, a legfényesebb gránát melynek van ritka zöld Demantoid fajtája, a sárga Topazolite fajtája, és a fekete Melanite fajtája. Uvarovite, a legritkább az ismerős gránátok között, ritkán található elég nagy kristály ahhoz, hogy csiszolható legyen.

Színváltó gránát egy érdekes formája ennek a drágakőnek, amely természetes és mesterséges fényben különböző színű. Több színkombináció Lehet, különösen barna vagy narancs napfényben, rózsaszín vagy világos piros mesterséges fényben.

Gránát alkalmanként négysugarú csillag formáját jeleníti meg. Azonban a csillag gránátok nagyon ritkák, és általában csak az átlátszó köveknél, de ott is csak gyengén ezért a csillag gránát iránti érdeklődés korlátozott.