Achát egyfajta csíkos, finom szemcséjű mikrokristályos kvarc. A szép színes minták és a csíkozás teszi egyedivé ezt az áttetsző drágakövet. Az achátoknak számos megkülönböztető stílusa és a mintája lehet, de minden egyes Achát egyedi sajátosságokkal rendelkezik, és nincs két azonos achát.
Egy általánosan elfogadott követelmény az achát meghatározásában az, hogy csíkozottnak kell lennie. Ezt a képesség különbözteti meg a kalcedon egyéb formáitól, amelyek nem csíkozottak. Kivételek közé tartozik a dendritikus achát és moha achát, amelyek nem valódi achátok, hiszen nincs meg bennük a csíkozás, de hagyományosan mégis achátoknak nevezik, hiszen több színűek. A fehér és fekete csíkozású ónix technikailag egyfajta achát, és sardonyx, ami egy vöröses-fehér csíkozású kalcedon, technikailag szintén egyfajta achát. A karneol (carnelian) egyes formái is mutathatnak csíkozást, ezért, karneolnak és achántak is minősíthetők.
Achát termelés történelme szorosan kapcsolódik Idar-Oberstein nevű német városhoz, ami fontos drágakő központ fejlődött. Achát és jáspis történelmileg az Idar-Oberstein régióban voltak található és helyi mesterek vágták és csiszolták. Amikor az 1800-as években Rio Grande do Sul, Brazília területén hatalmas achát lelőhelyet fedeztek fel, ezt az új anyagot szállították Idar-Obersteinbe a vágásra és polírozásra. Az, Idar-Oberstein-i achát vágók kiválóan alkalmasak voltak erre a feladatra, hiszen képzettek voltak ebben a szakmában. Idar-Oberstain ma is egy fontos vágási és polírozási központ..
Felhasználása
Ékszerként az achát általában egy olcsó drágakő. Lencse (kaboson) formára vágva és csiszolva nyakláncokban és karkötőkben gyöngyökként használják. Kámea faragásban, medálként viselhető. Achát lehet gyönyörű díszkő, faragott váza, járólap, állati faragványok díszes könyv él, kis szobrok, figurák. Díszek, mint a kések nyele, dísztűk, tubákos szelencék és hasonlók is készülnek achátból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése