A smaragd – zöld Berill – a leghíresebb és legértékesebb zöld drágakő. Szép zöld színe, tartóssága és ritkasága miatt , ez az egyik legdrágább drágakő. Mély zöld a leginkább kívánatos smaragd szín. Általában, minél halványabb egy smaragd színe, annál kisebb az értéke. Nagyon halvány színű smaragdot inkább a "zöld Berill" -nek hívják. Néha hőkezelik, aminek hatására kék színű lesz, és akvamarinná változik.
Amerika felfedezése előtt a smaragd a legnagyobb ritkaságok közé tartozott, mert a leggazdagabb smaragdbányák
Kolumbiában vannak. Az ókor smaragdjai valószínűleg a ma már csak történelmi nevezetességű
egyiptomi bányákból valók, amelyekben az egyiptomi hieroglif feljegyzések szerint már i. e. 1650-ben dolgoztak, és ahonnan
Kleopátra királynő drágakövei is származtak. E régi bányák felkutatására 1816-ban az egyiptomi alkirály expedíciót küldött ki, amelynek sikerült is a bányákat megtalálni. Ezek részben Dzsebel-Zabara vidékén,Kosseir-entől délre, Asszuántól keletre, részben pedig e területtől délre, Dzsebel-Sikait környékén voltak. Az anyakőzet
csillámpala és szteatitpala. Az expedíció felfedező munkája után e bányákban újra megkezdték a munkát, de csakhamar abbahagyták, mert a talált smaragdok minősége általában nagyon gyenge volt, úgyhogy a bányászat fenntartása nem lett volna hasznot hajtó.1927-ben Afrikában,Transvaal északi részében a Leydsorp kerületben biotit- és amfibolpalában smaragd-előfordulást fedeztek fel.
Smaragd közismert hibáiról.. Hibátlan kövek nagyon ritkák, és a nagyon értékesek. Néhányan valójában inkább a picit hibás smaragdot részesítik előnyben a hibátlannal szemben, mert ez bizonyítja a smaragd eredetiségét. Bár a kolumbiai smaragd hagyományosan a legmagasabb minőségű, legszebb zöld színű smaragd, egy új forrásból az afrikai Zambiából kevésbé hibás, mély zöld színű smaragdokat bányásznak.
A legszebb smaragdokat
Kolumbia szolgáltatja, ahol a Cordillera Orientalban,
Bogota vidékén, egy sötét színű palában ereket alkotó mészkőben található. A smaragd-bányákat már a régi bennszülöttek is ismerték; a smaragdot fejtették, ékkőnek használták és templomaikat díszítették vele. A smaragdtartalmú kőzetet külfejtéssel, lépcsősen fejtik és így keresik a mészkőereket, amelyek teljesen szabálytalanul vannak a kőzetben. A kifejtett mészkődarabokat azután összetörik s ebből a törmelékből keresik ki a smaragdokat. A meddő kőzetdarabokat és az elhasznált törmeléket a bánya fenekére hányják s onnan vízárammal távolítják el. A smaragdok színe igen gyakran a legszebb zöld, de a világosabb színű kövek gyakoribbak. A foltos és zónás színezés is sokszor előfordul. A kövek átlátszósága igen változó. Tökéletes átlátszóság és szép szín együtt elég ritka; a szép színű kövek értékét igen sokszor csökkenti a gyenge átlátszóság.
|
Trapiche Emerald |
Egy ritka és szokatlan formája a smaragdnak, "Trapiche Emerald"-ként imert; melynek jellegzetessége a csillag alakú sugarak , melyek a kő közepéről indulnak, hatszögletű mintában. Úgy tűnik, mintha fényvisszaverődés lenne, melyeket párhuzamos zárványok okoznak, de ez nem így van, ezt egy csillag alakú mintázatban képződő fekete szén-dioxid-szennyeződés okozza. Ilyen Trapiche smaragd csak Kolumbia Boyaca Emerald bányászati kerületben található, és lencsére (kaboson) van vágva.
Annak ellenére, hogy a smaragd jó keménységű, mégis egy törékeny kő. Kemény ütés vagy szélsőséges hőmérséklet-változás hatására belső repedések alakulhatnak ki. A belső hibák elfedésére olajjal kezelt smaragdot tilos ultrahangos ékszer tisztítóban tisztítani, nem szabad szappanos vízzel mosni. Ez ugyanis eltávolítja olajozás kezelést, és előjönnek a rejtett belső repedések.
A régi smaragdok egy része
Peruból származik, de a régi bányák helye ma jószerivel ismeretlen.
Újabban Zambia jelentős termelő. Ősi smaragd források Egyiptomban és Ausztriában voltak. Fontos smaragd készletek vannak Brazíliában, Kínában, Afganisztánban, Oroszországban, Mozambikban, Dél-afrikában és az Amerikai Egyesült Államokban (Észak-Karolina).